Vízjogi rendelkezések

Általános üzemeltetési feltételek

(vízjogi rendelkezések)

Az alábbiakban felsoroltak, illetve rögzítettek vonatkoznak különböző vízi létesítmények üzemeltetésével kapcsolatos szabályokra.

Itt megkülönböztetünk

-          közcélú vízi létesítményt,

-          közműves rendszereket, melyek állami, vagy önkormányzati tulajdonban vannak.

Ugyanakkor egy ingatlanon belüli vízi létesítmény létesítési és üzemeltetési feltételeit a vízjogi üzemeltetési engedély tartalmazza.

Ezek általában ún. egyedi vízellátás és szennyvízelvezetési esetekre is vonatkoznak.

Általánosságban egyes vízi létesítményekre vonatkozó törvényi és rendeleti szabályozások:

-          1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról,

-          4/1981 (IV. 4.) OVH rendelkezés az Országos Vízgazdálkodási Szabályzat kiadásáról,

-          38/1995 (IV. 5.) Korm. rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről,

-          18/1996 (VI. 13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljárásról,

-          120/1999 (VIII. 6.) Korm. rendelet a vizek és a közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról,

-          220/2004 (VIII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól,

-          160/1995 (XII. 26.) Korm. rendelet a vízgazdálkodásról,

valamint a

-          21/2002 (IV. 25.) KöViM rendelet a vízi közművek üzemeltetéséről.

A fenti törvényt, illetve rendeleteket összefüggéseiben kell értelmezni, és figyelembe venni, hogy az érintett terület

-     szennyvíz,

-     csapadékvíz elvezetése

kinek a tulajdonában álló ingatlanon van, a műtárgyak, berendezések kinek a tulajdonában és üzemeltetésében vannak.

Ezt egyértelműen meghatározza, ha a csatornák és műtárgyai vízjogi létesítési, illetve vízjogi üzemeltetési engedélyeit bemutatják.

Az engedély intézkedik (magán, vagy egyedi, sajátos esetekben) az üzemeltetési előírásokkal kapcsolatosan.

Általában a VGTV (1995. LVII. tv 1. sz. melléklet)

-          vízi létesítmény

az a mű (vízi közmű) műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendletetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét befolyásolja

saját célú vízi létesítmény – rendeltetése szerint üzemi, háztartási, mezőgazdasági vízellátást (így például szennyvízelhelyezést, átvezetést stb.) ellátó mű.

Ezek fenntartásáról a 4/1981 (IV. 4.) OVH az alábbiak szerint rendelkezik:

„45§ a csatornahálózatot úgy kell megvalósítani, hogy a szennyvíz a rothadási állapot elérése előtt a tisztítóberendezésekhez jusson.

46§ /2 Ha zárt csatorna öntisztítása nem biztosított, akkor a csatornát rendszeresen tisztítani kell.”

Amennyiben a hálózat nem a vízi közmű része, vagyis magán (társasági stb.) kézben és tulajdonban van, úgy

-          a 38/1995 (IV. 5.) Korm rendelet 23§ szerint „ A Fogyasztó a házi (telken belüli) szennyvízhálózat üzemképes állapotának fenntartásáról, továbbá a szolgáltatásért járó díj megfizetéséről gondoskodni köteles.”

Tehát lényeges kérdés, a vizsgált csatornahálózat és műtárgyainak, mint vízi létesítménynek a jogállása.

Mindazonáltal, ha nem közműről van szó (vagyis nem önkormányzati vagy állami tulajdonban van a csatornahálózat) akkor a

VGTV III. fejezet 6§ d) pontja szerint

-          Az ingatlan tulajdonosának tulajdonában vannak

„d) a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az ingatlan határain belül lévő és saját célt szolgáló vízi létesítmények” vízjogi üzemeltetési engedély alapján működtethetőek.

VIII. fejezet 28§

-     „Vízjogi engedély szükséges a vízi munka elvégzéséhez, illetve a vízi létesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez, továbbá annak használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz.”

(üzemeltetési engedély)

Az ilyen csatornarendszerek üzemeltetését csak vízjogi üzemeltetési engedély alapján és feltételei szerint kell végezni, amely magába foglalja a rendszeres és biztonságos üzemvitellel kapcsolatos karbantartási, tisztítási és javítási kötelezettségeket is.

/Ezen kötelezettségeket egyedi szerződés alapján alvállalkozóval is lehet végeztetni, amennyiben ilyen tevékenységre jogosult./

A fentiekkel összefüggésben, tehát a csatornahálózat tulajdonosa és/vagy használója köteles a fenti rendeletek értelmezése, a vízi létesítmény jogállása alapján azok fenntartásáról gondoskodni, illetve intézkedni.

/lefolyás, iszapmentesítés, felújítás stb./

Ha egyedi a létesítmény és nem közcélú úgy a 18/1996 (VI. 13.) KHVM rendelet szerint 6§ A vízjogi üzemeltetési engedély tartalmazza

 a közműves vízellátó, vízelvezető, illetve szennyvízelvezető és szennyvíztisztító mű esetén az üzemeltetési szabályzatot,

egyedi vízellátás és szennyvízelvezetés esetén az alkalmazott technológiával összefüggő kezelési és karbantartási utasítást, valamint a kárelhárítási felkészülésre vonatkozó műszaki és szervezeti adatokat és működési szabályzatot.”

 

Tehát a meglévő akár telken belüli akár közműves a vízi létesítmény, üzemeltetésre

-          a közműves előírások, vagy

-          a vízjogi üzemeltetési/létesítési engedély vonatkozik kivéve a lakossági telken belüli (fogyasztói) hálózatokat, melyek karbantartásáról a 38/1995 (IV. 5.) Korm. rendelet, illetve a Szolgáltatóval kötött szerződés előírásai szerint a tulajdonos köteles gondoskodni.

Share Button

Facebook

Google Plus

YouTube

Google Plus

Follow Me on Pinterest
  • Pinned: 4 Dec 2017
  • Pinned: 9 Nov 2017
  • Pinned: 31 Oct 2017
  • Pinned: 7 Sep 2017
  • Pinned: 3 Aug 2017
  • Pinned: 19 Jul 2017
  • Pinned: 11 Jul 2017
  • Pinned: 29 Jun 2017
  • Pinned: 22 Jun 2017
  • Pinned: 18 May 2017